Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Új Magyar Szó
Anul şi data apariţiei: 04/02/2008
Tematica: transformarea sistemului electoral – problematica reprezentării minorităţilor în parlament
Categoria articolului: editoriale
Autorul articolului: Bogdán Tibor
Titlul articolului: Választási törvény: változatok a semmire?
Numărul fotografiilor: 1
Acces online: https://umsz.manna.ro/index.php?menu_id=2101&cikk=15892


Numele cotidianului

Az egyéni választókerületes szavazási rendszert mindenki akarja, de senkinek sem kell – legalábbis ezt bizonyítja eddigi meddő parlamenti vitája. A honatyák székeiket féltik, és bár tudják, hogy a választási rendszeren előbb-utóbb változtatniuk kell, azt remélik, hogy az idei parlamenti választásokat még a régi, listás rendszer alapján bonyolíthatják le.

Az RMDSZ számára az ad többlet okot az aggodalomra, hogy a Traian Băsescu által szorgalmazott változattal a romániai magyarság parlamenti képviselet helyett csupán amolyan törvényhozási szóvivővel maradhat, de a kormány változatával elveszítheti honatyáinak egyharmadát is. Emellett politikai ellenfelei a szavazókerületeket úgy alakíthatnák ki, hogy azok még a Székelyföld esetében is hátrányosak legyenek számára.

Miután az alkotmánybíróság helyt adott az államfő óvásának, a törvénytervezet tavaly visszakerült a parlamenthez, de a múlt heti szakbizottsági vita is eredménytelen maradt, kvórumhiány miatt a szakbizottsági jelentés pedig nem készült el a január 31-i határidőre.

Még nem tudni, hogy ősszel listákra vagy nevekre ütik a pecsétet a szavazók

Fotó: Mihály László

Még nem tudni, hogy ősszel listákra vagy nevekre ütik a pecsétet a szavazók

A honatyák most javaslatok özönével igyekeznek a vitát a bőség zavarába fojtani. Az alkotmányellenesnek talált országos pártlisták esetében ötféle álláspontra jutottak, és mindenki mereven ragaszkodik saját elképzeléséhez.

A Nemzeti Liberális Párt lemondana az országos listákról, ott pedig, ahol egy párt megszerezte a választókörzetben a szavazatok több mint felét, a mandátumokat a párt által elért általános eredmény arányában osztaná el.

A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) két megoldása is van: duplázzák meg az egyéni választókerületek számát, vagy – a német modell szerint – a mandátumokat ötven–ötven százalék arányban osszák el az egyéni választókerületek győztesei és a megyei listán megszavazott jelöltek között.

Az RMDSZ is kettős szavazattal hidalná át alkotmányellenességet, a választó külön voksolna az egyéni jelöltre és a pártlistára.

A Demokrata Liberális Párt (PD–L) nyilván az államfő által ajánlott tiszta, kétfordulós egyéni választókerületes rendszer mellett érvel, amelyet ráadásul a PD–L és a PSD külön-külön törvénytervezettel szorgalmaz.

E sokszínűség ellenére – a paloták háborújának itt is érvényesülő logikája szerint – tulajdonképpen két változat áll szemben egymással: a kormányé és az államfőé.

Előbbi a Pro Democraţia Egyesület (APD) többségi és arányos választási rendszert kombináló, vegyes egyéni választókerületes változata. Az egyfordulós szavazást követő kétszakaszos mandátumelosztás során a helyek felét az egyéni választókerületeikben legtöbb voksot szerző jelöltek kapnák, másik felét a legtöbb szavazatot elérő veszteseknek juttatnák, a pártokra adott voksok arányában. Ez esélyt ad a kisebb pártoknak is, a politikai áramlatok szélesebb körű képviselethez juthatnak.

A maradék mandátumok elosztása azonban átláthatatlan, a pártlistákról nem szavaznak, így olyan jelölt is bekerülhet a parlamentbe, aki nem kapott voksot.

Az államfő, a rá jellemző módon, „a győztes mindent visz” modelljét erőszakolná ki, amelyben a szavazatok több mint felét megszerző jelölt parlamenti mandátumhoz jut. Ott, ahol ezt senki nem éri el, az első két helyezett mérkőzik meg a második fordulóban.

Ez egyszerűbb kormányképlethez vezethet, mivel kevés párt jutna a parlamentbe, ám a vesztesre adott szavazatok elvesznek, a kisebb pártok parlamenti képviselet nélkül maradnak. A PD–L azonban jelenlegi, harminc százalék körüli teljesítményével is megszerezhetné a mandátumok több mint felét, így az „elnöki párt” alakítana kormányt, adna a kabinetnek miniszterelnököt, az államfőnek pedig teljhatalmat.

Traian Băsescu a múlt héten levélben sürgette a pártoknál „a politikai osztály megtisztulásához” vezető modell elfogadását, bár korábban az egyéni választókerületes szavazási rendszer bármely formájával egyetértett. Az államfő az elképzelését a novemberi népszavazáson támogató túlnyomó többségről ír, holott legfeljebb egy 25 százalékos kisebbség túlnyomó többségéről van szó. Újabb levelezési kampánya felháborította a címzetteket.

A PSD elnöke, Mircea Geoană, az államfő miniszterként és főpolgármesterként elkövetett törvényszegéseire utalva, epésen kérdezte: mivel kellene még kiegészíteni az egyéni választókerületes rendszert ahhoz, hogy teljessé tegye a megtisztulást? (Eközben a PSD is ingadozik a két egyéni választókerületes rendszer között).

A liberálisok a közvélemény megtévesztésével vádolták az államfőt, Markó Béla pedig közölte, az RMDSZ álláspontja változatlan a kérdésben. Az APD-t képviselő Cristian Pîrvulescu szerint Băsescu levele az ellentétek elmélyülésének és a patthelyzetnek kedvez, amit a pártlisták feladása és a mandátumok arányos elosztása oldhat fel. Az esélyeket borúlátóan „kezdettől fogva csekélyeknek” mondta. A jogi bizottsági vita alakulásának függvényében mégis találkozót ajánlott fel a pártok képviselőinek, bár szerinte a honatyák eljárási kifogásokkal akarják megakadályozni a választási reformot.

Aminek az esélye viszont nem csekély, hiszen ha a román honatyák valamit nagyon nem akarnak, abból nem is lesz semmi. A kisebbségek jogállását szabályozó törvény, egyebek között, a bizonyíték rá.

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.